2006. XI. 1. Los Angeles

Az utolsó napon a Getty Museumba látogattam el, amit J. Paul Getty alapított, majd később a róla elnevezett alapítvány vett át. Los Angeles szélén az egyik hegyen található a hatalmas komplexum, ami nem csak kiállítótermeket, de kutatóközpontot és egy nagy kertet is magába foglal. A parkolásért kellett valamennyit fizetni (egy hatalmas mélygarázs mínusz sokadik szintjén volt már csak hely), de maga a múzeum ingyenes. Vonat visz fel a bejárathoz, ahol rövid orientációs filmen mutatják be, hogy merre mit érdemes megnézni, kaptam az adott napi programokról színes információs füzetet is. Épp indult egy a kertet bemutató vezetés, de elég gyorsan meguntam, ezért inkább magam indultam felfedezni a környéket. Nagyon szép modern épületkomplexumról van szó, csodás kerttel, belül pedig persze végignézhetetlen mennyiségű műkinccsel. Végignéztem pár dolgot, régi kódexeket, festményeket, szobrokat, fotókiállításokat, a legérdekesebb egy pár képből álló impresszionista gyűjtemény volt Van Gogh, Manet, Monet képekkel.

















Los Angeles az állandó szmogban:


























A múzeum után ellátogattam Beverly Hills-be, és kb. tátott szájjal jártam az utcákat. A tervem a TV múzeum meglátogatása volt, de már nem lett volna elég idő megnézni, szóval csak elsétáltam előtte, és nekimentem egy kőtömbnek, amibe durván bevertem a térdem, véres lábbal mászkáltam tovább. Beverly Hills-t valóban a gazdag emberek uralják. Luxusboltok, luxusautók az utcákon, egyből látszik, ki a turista, és ki ugrott be csak kicsit shoppingolni. Besétáltam a lakónegyed egyik utcájába, nem rossz autók és házak fogadtak.

























Utoljára még meglátogattam a Headline Records üzletét, ami végre egy igazi punk/HC lemezbolt volt, persze már alig volt időm körülnézni, mert ment a gépem. Gyorsan végignyálaztam a lemezeket, és vettem pár értékesebb darabot, ott is hagytam egy nagyobb összeget. Itt kellett volna kezdenem, akkor talán több értelmes koncertre eljutottam volna... (Volt egy rakás szórólap helyi bandákkal.)

Időben elértem a repteret, megkaptam az utolsó helyet a repülőn, majd a hazautat nagyjából sikerült átaludnom. Jól tettem, másnap reggel hosszú út várt rám...