2006. 10. 28. Lake Arrowhead

Jól le vagyok maradva, de azért még emlékszem, mi történt 3 napja... Szabadnapom volt, ezért városnézés helyett megpróbáltam eljutni a környék nagy hegyeinek egyikére. A porta mellett kirakott sok információs anyagban találtam természetjáró papírokat is, kinéztem a legközelebbit, Lake Arrowhead. A GPS-em is tudta, hol van, szóval nekivágtam. Nem nézelődtem sokat a neten, gondoltam, odamegyek, lesz egy kis tó, aztán onnan majdcsak indul valami túra. Valahol a környéken egyébként nagy tüzek voltak most, legalább 4 tűzoltó halt meg, de szerencsére nem ezen a hegyen történt.

Egy ideig laposan haladtam, aztán láttam egy táblát, miszerint ki kéne kapcsolni a légkondit, nehogy túlmelegedjen az autó. És tényleg, hatalmas kacskaringós emelkedőn mentem vagy 10 mérföldet fel a hegyekbe. Az eleinte 2 sávos út 1-re szűkült, elég félelmetes volt, pedig szépen ki volt építve sok leállóval. Meg is álltam többször fényképezni.















Egyre magasabbra vitt az út, ha jól számoltam át lábból, akkor kb. 1500 méterig. A csúcs környékén többek között egy iskolát találtam, nem lehet rossz oda járni. :) Kis lejtés és kanyargás után jutottam a tóhoz. Sajnos nem egy kis eldugott csendes helyről van szó, Lake Arrowhead egy viszonylag nagy falu, teljesen beépítve. Burger King, shopping, stb. Kinéztem a tóra, aztán elkezdtem keringeni a környéken, hátha találok valami túrát. Valahol kicsit feljebb egy ingatlanirodában adtak ingyen térképeket, de nem sok látszott rajtuk. Kis keresgélés után a Kórház utcánál leparkoltam, ahonnan elvileg indult egy út. Itt nem színekkel jelölik őket, hanem betűk és számok vannak, amiket nehéz volt rendes térkép nélkül követni, ezért minden kanyarban felírtam, hogy merre mentem, hogy visszataláljak. Szép környéken sétáltam, bár elég kopár volt az egész így október végén. Érdekes növények, nagy lejtők és emelkedők jellemezték azt a pár mérföldet, amit végigjártam. Minden kereszteződésben ki volt táblázva, hogy az adott szakaszra milyen járművel lehet behajtani. Vittem uzsit, azt menet közben megettem, aztán visszamentem a városba, lesétáltam a tópartra, körülnéztem az épp akkor zajló Oktoberfest-en, amit egybekötöttek a Halloween-nel, jelmezes kölykökkel volt tele a terület.







































Hazafelé nagyon szép naplementében vezettem, próbáltam fényképeket is csinálni, nem nagyon sikerült. Kereszteztem a legendás 66-os utat, aztán meg jól eltévedtem, mert a hazaút le volt zárva, a GPS meg állandóan arra akart rávinni. Azért végül sikerült hazajutnom.