2006. 10. 24. Ontario és környéke

A mai nap a környék megismerésével telt. Szokás szerint hajnal 4 körül ébredtem, ezen már igazából meg sem lepődtem. Végülis ez otthon már délután.

A reggeliig hátralevő időt a számítógép előtt töltöttem, már elég éhes voltam. Aztán jól bezabáltam, a megszokott minőségű kajákat kaptuk, nem úgy, mint a jóval drágább múltkori New York-i szállásomon.

Első dolgom egy közért felkeresése volt. Itt már az undor fogott el a hihetetlen mennyiségű óriási kiszerelésű kaják láttán, nem is értem, hogy bírják ezeket a szarokat zabálni. Vettem vizet, és természetesen Haägen-Dazs-t, black raspberry chip. Gyümölcs és vanília keverve, benne csokidarabok. :) Nem rossz... Kaptam törzsvásárlói kártyát, amivel sok cucc olcsóbb, ez úgy működik, hogy cserébe megjegyzi a rendszer, hogy miket vásárolok, és ez alapján alakítják ki a reklámanyagokat, amiket majd a címemre küldenek. Bár ettől Magyarországon azt hiszem, nem kell félnem.



Épp nekiálltam a jégkrémnek, amikor hívtak, hogy már ma be kéne nézni dolgozni. A meló kb. 10 mérföldre keletre található, sajnos az I-10-en szinte mindig dugók vannak. Az általában legalább 4-5 sávos pályákon többnyire a legbelsőbe csak olyan autóval mehetnek, amiben legalább 2 ember ül. Durva, de szinte mindig üres az a sáv. Ezek szerint a rengeteg hatalmas terepjáróban mindenhol egy ember ül. A szomszédunkban van pl. egy Hummer márkakereskedés. Nagyon durva. Mi a francnak kellhet valakinek egy Hummer városi közlekedésre? Sok helyen a bevezető szakasz végén lámpával fokozatosan engedik be a forgalmat a pályára, pl. 2 másodpercenként egy autót. Viszonylag gyorsan elvégeztem, amit el kellett a melóban, de így már nem lett volna értelme bemenni Los Angelesbe, szóval a környéket fedeztem fel egy kicsit.



A Google Map egyszerűen hihetetlen, mit tud. Megadtam a címemet, beállítottam default location-nek, innentől kezdve csak rá kell keresnem pl. arra, hogy „vegetarian”, és már meg is van a legközelebbi kajálda, értékeléssel, honlappal, címmel. A Veggie Era kb. 5 mérföldre van innen, és szuper finom a kaja. Egy tál csípős csirkés (tofu) sült zöldséges valamit kaptam, ami iszonyatosan finom volt, csak baromi csípős. Csak úgy lihegtem, folyt a könnyem, vedeltem rá a jeges teát. Ha minden nap ilyeneket ehetnék, tuti nem is lenne kedvem a húshoz. Mondjuk nem volt olcsó, és az adag se túl nagy, de megérte. Texasban egy hasonló kínai vegetáriánus all you can eat $6 körül mozgott, itt ez az egy tál kaja volt majdnem $10. Plusz a tea.



Kinéztem még egy Apple Store-t és egy Rei-t ugyancsak a Google segítségével, de itt már nem teljesen stimmeltek a címek, szóval kénytelen voltam hazajönni, és alaposabban megnézni, mert a GPS-em nem találta a felírt utcákat, városokat. Útközben újra betértem a közértbe reggelit venni, miután megvilágosultam (segítettek), hogy már rég nem leszek itthon, mire elkezdik a kaját osztani. Holnap reggel 5-re megyek.

Vettem tehát kifliszerűséget, paradicsomot, margarint, és cheddar sajtot. Voltak persze finom francia sajtok is, de ha már itt van az ember, az ócska amerikait kell enni. Sör is van már itthon, abból már tényleg maradtam a minőséginél, egy 6 pack Hollande 1620-am volt, most már csak 5 maradt belőle. Elég finom...

Elindultam bevásárolni az igen jól hangzó Rancho Cucamonga városába. Az Apple Store egy külön kis bevásárló-városrészben található, természetesen nagyon szép már kívülről is:
http://www.apple.com/retail/victoriagardens/

Bent nem sokat pöcsöltem, megvettem, amire vágytam, egy 8G-s új Nano-t.:) Gyönyörű és nagyon pici!

Elmentem még egy közeli Barnes & Nobles-be, ahol megbízást teljesítettem, és megvettem a ma megjelent új Stephen King könyvet. Magamnak az új Postsecret-et akartam, ami ugyancsak ma jelent meg, de még nem csomagolták ki, ezért nem volt a polcokon.

A Rei ugyanúgy néz ki itt is, mint Dallasban, túranadrágot néztem, de nincs túl nagy választék. Lehet, hogy majd betérek más szaküzletekbe is.

Kalifornia egyébként első ránézésre sokkal inkább hasonlít Texasra, mint New Yorkra. Azért a nagy hegyek, meg a pálmafák feltűnően mások, de a nagy különálló boltok, a hatalmas terepjárók, és az egész hangulata jellemző erre a terepre is, nem úgy, mint New Yorkra. Az igazat megvallva nekem a függőleges jobban tetszik, mint a nagy lapos. Azért itt kevésbé dagadtak az emberek, vannak járdák, néha gyalogosok, sőt, több helyen kerékpárutat is láttam! Kíváncsi vagyok, Los Angeles mennyire tér el a külvártól.

Vacsorára valami husis szendvics volt, szóval megettem a reggelire szánt egyik kiflit, és mindjárt még egy kis fagyit fogok. Aztán alvás este 8-tól, hogy 4-kor fel bírjak kelni. Jobb is, hogy nem álltam még át itteni időszámításra...