2006. VIII. 22. New York

A második napot hajnal 4-kor indítottam, eddig bírtam aludni. Végülis otthoni idő szerint ez már reggel 10... Ha már felkeltem, benyomtam a maradék két szelet pizzát, egyből jobb lett a kedvem. Netezés és ilyenek után 8 körül jöhetett a reggeli. Nagyon hasonló a kínálat a múltkori Marriott-hoz, de itt sem éri el azt a minőséget. Azért be lehet zabálni rendesen :)

A következő feladat egy közért keresése volt, hogy vacsorára ne kelljen étterembe menni. Beültem hát az autómba, és a GPS-szel a Grocery store menüpontot próbáltam ki. Kutya kért képet az autó belsejéről, íme:



Ahogy várható volt, itt nem épp olyan helyeket találtam, mint Dallasban, pici kis lepukkant közérteket dobott ki a rendszer. Ezt persze csak akkor tudtam meg, amikor odaértem. De legalább kicsit feltérképeztem Elsford városát. Igazi kisvárosi hangulata van, ráadásul szép erdős a környék. Aztán kb. az ötödik próbálkozásra találtam egy nagyobb közértet. Itt vettem elemet a fényképezőgépbe, plusz néhány kaját, aminek nem kell hűtő. Nem tudtam ellenállni, és vettem egy Haägen Dazs-t is. Plusz egy rakás ásványvizet, hogy legyen mit inni. Hazaérve lecuccoltam, és nekiálltam a fagyinak:



Kb. a felét bírtam megenni, a többit fájó szívvel a WC-be lapátoltam.

Kinéztem, hogy juthatok be a városba, majd autóba pattantam. Több metróvonalnak van északkeletre végállomása, végül a 6-ost választottam, mert ez elvileg éjjel-nappal jár. Elmentem a végállomásig, ez kb. fél órás autózást jelent. Sublime-ot hallgatva suhantam a csodás erdős tájon, és éreztem, hogy most nekem jó. :) Persze itt is végig legalább 3 sávos autópályákon vezet az út. A végállomáson szinte ugyanaz a kép fogadott, mint januárban a 7-es vonalán. Külvárosi hangulat, nulla parkolóhely. Pedig ki is néztem egyet a Google Map-en, de az sajnos csak vásárlóknak van fenntartva. Sikeresen behajtottam szembe egy egyirányúba, de viszonylag türelmesen fogadták az arrajárók. Kisebb kavargás után aztán leltem egy helyet, nem volt könnyű. Kb. 10x néztem meg, hogy minden stimmel-e, nincs-e tiltó tábla vagy tűzcsap, stb. Szerencsére nem büntettek meg. Aztán a metróhoz haladva láttam, hogy van mégiscsak parkoló, $10 körül tudnám otthagyni az autót kb. fél napra. A belvárosban ez egy órára elegendő pénz. :) Szóval ha nincs más, ezt lehet használni. Vettem 7 napos metrókártyát, aztán elindultam.

A 6-os vonal iszonyatosan hosszú, a Grand Central-ig kb. 50 percet döcögtünk. Erre jó az iPod, ami rengeteg utas fülében ott lógott. A metró természetesen légkondicionált, amire szükség is van, mert elég meleg és fülledt a levegő a megállókban. Legalábbis amikor már a föld alá ér a szerelvény.

Innentől pedig képes beszámoló következik.

A Grand Central-ra érkeznek be a vonatok, itt lehet átszállni metróra, hatalmas pályaudvar, gyönyörű szép, de szarok lettek a képek:




A 42. utcán sétáltam a Times Square felé, és kattintgattam párat.




A Times Square-en a megszokottnál is több ember hömpölyög mindig, közöttük lavírozva először a Toys ’R’ Us játékboltba kukkantottam be. Elég gagyi kis áruház, 3 szintes, benne egy teljes óriáskerékkel, amire fel is lehet ültetni a gyerekeket.


Van rengeteg játék, persze a leghíresebbeknek külön részlege van. Barbie ház, Lego cuccok minden mennyiségben, itt a legkirályabb az a rész, ahol kis zsákba válogathatsz magadnak olyan elemeket, amilyeneket akarsz. Hasonló van egyébként M&M’s-ből is, válogatható színek szerint a cuki.

A szobor meg az Empire states persze Legóból van:


Spongyabob természetesen minden mennyiségben, a legkirályabb a Monopoly, lehet, hogy még a végén viszek egyet haza, annyira király.










Látható egy teljes T-Rex is, ami mozog és ordít. A kép sajnos nem sikerült...


Apró nyalókák, nem látszik, de kb. 15 cm átmérőjű cukortömbök:


Ez pedig Superman jelmeze, amit az egyik filmben használtak. Igazi, eredeti:


Volt persze minden Superman meg Star Wars, utóbbiból a legkirályabb a felvehető Darth Vader sisak, ami elvileg a hangod is elváltoztatja. Kuuul.

Következő állomásom az ugyancsak aprócska Virgin Megastore volt, itt egy CD-t kellett megkeresnem, sikerrel jártam. Utána csak átnéztem a kínálatot, nagyjából már úgyis láttam pár hónapja. Átnyálaztam a rock-bakeliteket, volt pár meglepően underground zene is, de végül nem vettem semmit. Vicces látni, hogy mekkora ipart csinálnak az undergroundnak mondott eszmékből, jelképekből, zenekarokból. Trendi Green Day, Sex Pistols, Ramones, Misfits cuccok minden mennyiségben, természetesen pofátlanul magas áron.




Ez a híres MTV stúdió, ahonnan menni szoktak az élő adások, az utcán a rajongók sikongatnak, várnak valami aktuális sztárt. Volt külön MTV shop, benne trendi MTV pólók és egyéb divatkellékek.


Kis séta után meglett a számomra jelenleg legfontosabb hely NY-ban, a BB King nevű klub. Mint megtudtam, a csütörtöktől vasárnapig tartandó Rancid bulikra még nem fogytak el a jegyek, mert csak helyszínen lehet majd kapni. Úgy néz ki, csütörtök és vasárnap este nem kell dolgoznom, szóval terveim szerint délután 4 körül beállok az ajtóhoz, és az este 8-as kezdésig el sem mozdulok onnan. A Rancidet látnom kell! Ráadásul klubbulik lesznek, nagyon remélem, hogy bejutok!


Egy apróbb metrómegálló bejárata, azok a betűk és számok mind-mind egy vonalat jelölnek. :)


Metrózás helyett inkább sétáltam jó sokat. Pl. a Broadway-en:


Nappal szemben egy régebbi épület, talán templom?


Ház:


Besétáltam a Manhattam Mall nevű kis shopping centerbe, elég puccos boltok találhatók itt. Az aljában található kajálda-komplexumban megejtettem az ebédemet, valami mexikói rizses cuccot ettem:




Ha már útba esett, megnéztem a Madison Square sarkát, ahol fotóztam egy szép házikót, és a híres Flat Iron Buildinget is. Rohadt jól néz ki:




Két életkép:




A parkokban mindenhol emberek fetrengtek, ez pl. a Washington Sq Park diadalívvel és szökőkúttal:


Erre délre már kevesebb a torony, van viszont igazi tűzlétrás ház.


Benéztem a Soho-ban található Apple Store-ba, ahol persze tátott szájjal bambultam a szebbnél szebb gépeket, sok iPod kiegészítőt, végül vettem egy autós töltőt és egy kábelt, ami már nagyon hiányzott.


Utolsó programom a Generation Records-ba vezetett, ekkorra már rohadt fáradt voltam a korai kelés miatt, pedig még csak 7 körül járt az idő. Csak belenéztem a lemezkínálatba, ma visszatérek.


Elsétáltam a 6-os egyik megállójába, és szerencsémre egy expresszvonatra szálltam, ami egy rakás megállót kihagy. Mostantól ezzel járok, megéri. Meglett az autóm, visszavezettem a szállodához.

Nem főzőcskézésre vannak kitalálva ezek a szobák, azért én ettem egy kis kenyeret Baby Bell Cheddar-ral, egy kis sósmogyoró mixet, és persze a híres chocolate chip cookie-t, ami úgy tűnik, mindenhol ugyanúgy néz ki, de mindenhol tök más az íze. Végülis nem rossz ez sem. Este 10 felé estem be az ágyba.