2006. II. 10. Dallas

Reggel fél 7-kor ébresztett a telefonom, érkezett a jó hír, hogy jövő szerdán indulok haza. Fasza, most, amikor végre lesznek jó bulik, mehetek haza. Ráadásul valószínűleg bukom a szállodai címemre rendelt cuccokat. Hát, nem mondom, hogy ugráltam örömömben.

Kaptam mailt a Barnes&Nobles-től, hogy megérkeztek a rendelt könyveim, szóval meló előtt elugrottam értük. Magyarországon hol van ilyen korrekt kiszolgálás? Szerintem sehol.

Hogy még boldogabb legyek, a melóban kiderült, hogy a hétvégén nem hagyhatom el a várost, tehát buktam a houston-i túrát is. Csodás! Csak azt nem tudom, mi a szart csináljak a vásárolt tonnányi útikajával, a tök feleslegesen vásárolt egyéb cuccokkal. Most rohadhatok itt egész hétvégén.

Ebédre megettem az egyik otthoni kaját, nem volt rossz, és így nem kellett a kollégákkal menni enni. Ráadásul kibonthattam a legújabb Häagen-Dazs-t, ami isteni!!! Kávés fagyi csokis szósszal, csoki- és manduladarabokkal. Nem lehet leírni az élményt. :)

Este nem igazán tudok koncertre menni, hátha már ma este be kell jönnöm, meg aztán annyira nem is vonzanak a névtelen helyi bandák. Szóval következik 2 nap dögunalom a kirándulás helyett. Fasza.

Újabb fejlemény: amíg én a neten szörföztem, olvasgattam, újra előjött a keresett hiba, csak nekem elfelejtettek szólni. Tehát ami miatt én itt fogok rohadni a hétvégén, azt most simán el lehetett volna intézni, csak azt hitték, hallom, hogy erről van szó. Nem, nem arra koncentráltam, hogy miről karattyolnak mellettem angolul. Csodás.