2006. II. 3. Dallas

A reggeli/vacsora azért érdekes, mert ilyenkor nézek TV-t. A hírek fele általában Kékfény színvonalú. Az egyik este bemutatták, ahogy egy zsaru közelről fejbelő valakit. Remek...

Ebédre visszatértem az egyik kínai kajáldába, egyértelműen itt a legjobb a kaja, ráadásul full vegan. Kipróbáltam valami új babsalátát, amiben már megint benne volt az a fűszer, aminek szörnyen rossz íze van. Sajnos fogalmam nincs, mi az.

Melóban elhívtak valami menő kosármeccsre, amire maradtak céges jegyek, de én inkább koncertre mentem. Újabb neves zenekarok látogattak ugyanis Dallas városába.

A rohadék parkolóőrök most $8-ra húztak le. Mondom, a múltkor 5 volt. Aszondja, az hétköznap. Közben a francokat. Ezért utálok én a Red Blood-ba koncertre járni. A beugró szokás szerint egy tízes, ami jelen esetben elég olcsónak számított. A jegyszedő fickó az első este után nem kérte az ID-met, automatikusan adja a 21 feletti karszalagot. Király, hogy így megjegyzi, ki kicsoda.

A zenekarok nevéről szokás szerint fogalmam nincs, ilyenek voltak az elején elvileg: Hands Of the Few, Game X Time, Get bent. Az első banda már játszott érkezésemkor, elég kezdő hc zenekarról van szó, semmi extra. Kb. 2 számot hallottam tőlük, elég is volt. A második banda ha jól értettem, beugró volt, Houstonban játszottak volna, csak az nem jött össze. Hardcore-t játszottak metálos hatásokkal, az énekes a reppelős éneket adta elő, amit én nem szeretek. Ilyen SFF vonal. Játszottak egy feldolgozást, amit otthon is sokszor hallottam már koncerteken, de nem tudom, mi volt. Talán Bad Brains? Mindenesetre kb. 2 ember ismerte a közönségből. Harmadikként egy helyi arcokból álló zenekar következett, a szervező srác nyomult basszeron, az énekes meg egy hatalmas dagadt gyerek volt. Jó volt, tetszett. Mivel helyiek, a haverok nyomultak rendesen a számokra.

A Ramallah következett, ami nem igazán tetszett. Hogy milyen zenét játszanak, azt mindenki tudja, szóval nem részletezném. Mint utólag megtudtam, összesen 99 fizető volt, aminek nagyon örült a szervező, és büszke volt a Dallas Hardcore színtérre. Hát nem tudom, azért egy ilyen koncertre otthon is többen elmentek volna. Szóval nem voltunk valami sokan. Nem is volt túl nagy mozgás Ramallah-ra.

Inkább a Death Before Dishonour mozgatta meg az embereket, itt már ment a mosh keményen, circle pit, stb. Ez sem az én zeném, de a Ramallah-nál jobban tetszett. Valahogy nekem totál hiteltelennek tűnnek ezek a zenekarok. Főleg a nulla kommunikáció. Howyadoin’ és a szokásos bénaság.

Szóval nem voltam túlságosan elégedett a produkcióval, de mindegy. A DB4D alatt pont South Park ment a tévében, szívesebben néztem volna azt. :)

A srácok itt sportkocsival járnak, én is bepattam a Taurusomba, és kb. éjfélre haza is értem.