2007. 11. 16. Budapest - London

Londonban már jártam kétszer, ráadásul a munkám miatt most nem sok időm lesz városnézésre, szóval a beszámolók is várhatóan rövidek lesznek.

Az odaút viszonylag simán ment, 4-kor keltem, 5-kor már a reptéren voltam. A gép 7:20 helyett :45 körül indult, Malév, Boeing 737-es. Reggeli szalonnás rántotta és lekvár zsemlével. Sajnos nem lehetett vegetáriánus kaját kérni ilyen rövid útra, szóval nem kajáltam magam halálra... Tapasztalhattam, hogy a felhők fölött mindig süt a nap, ráadásul Londonban meglepő módon szép szép napos idő volt.

Gatwick-en szálltunk le, a csomagom most szerencsére meglett, még a reptéren vettem expressz vonatra jegyet, ami megállás nélkül visz be a Victoria-ra. Az északi terminálról át kellett menni a délire, majd innen indult a vonat. Gyors, kultúrált, kényelmes. Kb. fél óra alatt oda is értünk. A metróra átszállás nem sikerült elsőre, kicsit eltévedtem, megtalált egy körömcsiszolót bemutató csaj, szóval most a bal kezem egyik ujján jobban csillog a köröm, mint a többin. :)

Akartam venni Oyster-t (mágneskártya, amivel simán lehet közlekedni, tölthető rá pénz vagy bérlet), de a csaj úgy tűnik nem értette a pénztárban, mert papír alapú heti bérletet kaptam. Ezzel kicsit macerásabb a metróban közlekedni, meg könnyebb elhagyni. A maradék egy napra azért majd csak veszek egy Oyster-t. Metróval már simán eljutottam a szállásomhoz legközelebbi megállóig. Itt a térképet nézegettem egy darabig, mire rájöttem, hol is lakom. Minden megállóban van metróalkalmazott, aki a ki- és belépőkre figyel, hogy ne lehessen a kapukkal trükközni. Amikor már egy ideje nézegettem a térképet, odajött, és elmagyarázta, merre kell mennem. Ez nagyon hiányzik Magyarországról. Még úgy is segítenek, hogy nem is kéri az ember. Otthon ha megkérdezném, akkor is simán elhajtanának.



A szállodám nagyon szép, kaptam szobát már így kora délelőtt az ötödiken. Az ablakomról rálátni a távoli belvárosra, látni a London Eye-t például. Két nagy ágy is van a szobámban, nem tudom, minek. Belépéskor a TV-n már névre szóló köszöntő fogadott. Lecuccoltam, írtam pár mailt, majd elindultam Camden Town-ba, a kedvenc városrészembe, ami tele van punk divatáruval, lemezboltokkal, és több ismerősöm is dolgozik itt. Sikerült is összefutnom velük, örültünk egymásnak. Aztán elmentem a piacra, ahol mindig fasza keleti és egyéb kajákat lehet viszonylag olcsón kapni, ráadásul mindig van egy csomó vegetáriánus cucc is. Ettem egy kis tál kaját, majd vettem egy Specials 7"-et. Camdenbe metróval tudok eljutni, ha átsétálok egy kicsit távolabbi megállóba, onnan már csak egyet kell menni a Northern Line-on. Elvileg busszal még egyszerűbb a dolog, holnap kipróbálom.





Elmentem közértbe, vettem pár cuccot. Itt még mindig nagyobb a kínálat, mint otthon. A szállodában nekiálltam az olajbogyós friss kenyérnek és a vásárolt kis pesto és humusz csöbröknek. Annyira finom volt, alig bírtam abbahagyni a kajálást.

Aludtam egy kicsit, majd miután megtudtam, hogy csak éjféltől kell dolgoznom, elmentem találkozni további ismerősökkel. Camden egyik pub-jában meg is találtam őket. Hamarosan rábeszéltem magam egy snakebite-ra (sör+cider+szörpi), majd még egy Guinness-t is ittam, nem tudtam ellenállni a csábításnak. Bakelitről szóltak a régi RNR slágerek, a hely tele volt "extrém" kinézetű emberekkel. Errefelé senki nem lepődik meg egy tarajon vagy egy fülig kivarrt emberen. Nagy pozitívum, hogy nem lehet sehol zárt helyen dohányozni, szóval a munkaruhám egyáltalán nem lett büdös. Kis csevegés után még volt annyi időm, hogy visszamenjek a szállodába.



Taxit szerezni itt sokkal nehezebb, mint Pekingben, valami méregdrága Mercis magántaxist hívtak nekem a szállodából, aki rengeteg pénzért vitt el a kb. 5 mérföldre található munkahelyemre. Megpróbálok kinézni valami metrós megoldást, mert a visszaút még drágább volt. (Megint valami magántaxi óra nélkül.) Ráadásul a munkahelyet sem volt egyszerű megtalálni, bejutni még nehezebb volt. A helyi munkatársak nagyon kedvesek voltak, milyen érdekes, itt az éjszaka közepén egy kis zajos szobába zárt emberek végigröhögcsélik a munkaidőt, mindenkinek jó kedve van, és végzi a dolgát. Nekem most nem sok volt, szóval aludtam is egy darabig a laptopomra borulva.

A szállodában megvártam az executive lounge-on kínált reggelit, amire a golden membership-em jogosít fel. Olyan volt, mint amit már Kínában megszokhattam, bőven az elvárásaim feletti. :)