2007. I. 8. Beijing

Ma nem csináltam semmit, de végre elérhető a tavalyi út végének beszámolója is.

Kevés gusztustalanabb dolog van egy náthás kínainál. Ma bő 8 órában sikerült megtapasztalnom ezt megint. A mára kisorsolt kolleginám egy idősebb nő volt, akinek inkább ágyban kellett volna maradnia szerintem. Durván végigköhögte az egész időt, és közben persze szipogott és nyelte a taknyát. Igyekeztem minél nagyobb ívben elkerülni, főleg, hogy már az újság is arról ír, hogy tele vannak a kórházak, annyi a beteg. Ráadásul angolul is alig makogott valamit...

Remélem, nem kaptam el semmit. Itthon nyomattam egy forróvizes jakuzzi-t, most meg jöhet a 3 pohár grapefruit lé a reggelihez...